Objektíven a gyermekek viselkedéséről, avagy a videotréning módszer bemutatása
Gyakran tapasztaljuk pl.: az óvodában vagy az iskolában „panaszkodnak” a gyermekünkre, hogy szemtelenül viselkedik, nem fogad szót, bántja a többieket stb. holott otthon vagy a játszótéren soha nem tapasztalunk ehhez hasonlót. Vajon, hogy lehet ez? Mi történhet ilyenkor? Ezekre a kérdésekre ad objektív választ a videotréning módszer, mely egy rövid, intenzív, segítő-fejlesztő eljárás. A videotréning módszerével a magyar szakemberek 1994-ben ismerkedtek meg. 1998-ban alakult meg a Magyar Videotréning Egyesület, ami azóta is fellegvára a videotréning módszer alkalmazásának, melynek középpontjában a kommunikáció és az ezzel kapcsolatos megnyilvánulás, kölcsönhatás áll, mégpedig olyan szóbeli és nem szóbeli kommunikációs készségek fejlesztése által, mely a pozitív kölcsönös viszony kialakulását segíti elő.
A videotréning során a kliens lehetőségeit, erősségeit keressük, elfogadva és megértve azt, ahogy az adott helyzetekhez alkalmazkodni képes. Mindig azt feltételezzük, hogy a felnőttek minden élethelyzetben a lehetőségeikhez és az adott körülményekhez képest a legjobbat teszik a gyermekek és a fiatalok számára. Fejlesztő és egyben terápiás hatással bírhat, amikor a felvett rövid videórészletek közül a jól sikerült pillanatok megállításra kerülnek, és ismételt visszanézése a kívánt viselkedés rögzüléséhez vezethet. A videót többször is meg lehet állítani, vissza lehet tekerni, sokadszorra is meg lehet ugyanazt nézni, ugyanis csak így lehet mélyebben megérteni az egyes kommunikációs folyamatokat, és azok jelentőségét, elősegítve ezzel a hatékony segítségnyújtást pl.: a szülők és a gyermekeik számára. A kliensekkel először mindig megbeszélés tárgyát képezi a felvételek használatára vonatkozó szabályok betartása. Az együttműködés kezdetekor a kliensek és a videotréner mindig írásban állapodnak meg a videófelvételek felhasználásának lehetőségeiről, majd ezt követően indulhat a közös munka, a kliens kérésének megfelelő „problémahelyzet” videókamera által történő rögzítése által. Ezután a videotréner elvégzi a felvett filmrészletek elemzését és felkészül a kliensekkel való beszélgetésre, mely a videotréning leglényegesebb eleme. Így a kliensek felismerhetnek olyan dolgokat, amelyeket korábban nem tudtak, és ez hozzásegítheti őket ahhoz, hogy mindennapjaikban változtatni tudjanak. A módszer legfontosabb része, amikor a videotréner beszél a kliensekkel a jó kommunikáció alapelveiről a kiválasztott felvételek segítségével. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem az a feladata, hogy megértse a kliens gyermekeihez való viszonyát, és hogy a szülőket új viselkedésre tanítsa, habár a kiválasztott részek közös visszanézése és a kommunikációs elemek megfigyelése az eszköz. Csak úgy lesz a videotréner és a kliensek közötti együttműködés hasznos, ha a videotréner segít tudatosítani a kommunikációs elemek jelentőségét, amikor a kliensekkel közösen beszélnek arról, ami a felvett videófelvételeken látható, hallható, amit azzal kapcsolatban éreznek. Ezeken túl a felvételek segíthetnek jobban megismerni, megérteni a gyermek fejlettségi szintjét, magatartását, viselkedését, személyiségét, szándékait, ugyanakkor ezek a konzultációk egyaránt hasznosak lehetnek a kliensek saját szempontjából is, melyek mind kiindulópontjai lehetnek a közös beszélgetéseknek: a gyermekek helyzetéről, a szülők életéről, a szűkebb és a tágabb környezettel kapcsolatos kérdésekről stb.
